Salgó vár. Mi legyen?

A "Közös kincsünk: Salgó vára" konferenciát 2025. október 20-án tartották Salgótarjánban a Geocsodák Házában, melynek célja a vár múltjának, jelenének és jövőjének megvitatása volt. A rendezvényen szó esett a régészeti kutatásokról, lehetséges rekonstrukciós irányokról, turizmusról és jövőbeli fejlesztési tervek finanszírozásáról. 

A konferencián egy előadást tartottam, amelynek vázlata itt olvasható.

A várhoz több szállal kötődöm. A Karancs-Medves Alapítvány kuratóriumi elnöke voltam. Mi terveztük meg a vár legújabbkori felújításának első ütemét, majd támogattuk a felújítást. A várral kapcsolatos múzeumi kiállítás kiállítás vezető füzetét támogattuk. Itt szerveztem meg Farkasné Ponyi Beával és … Györgyivel az első rendezvényt (200 néző), amely után beindultak a várban a kisrendezvények. Ez a helyszín volt a központi eleme a Komka Péterrel közösen szervezett Medvesi Fotós Maratonnak. A Geocsodák házában én terveztem meg és a geoparkos munkatársak segítségével kiviteleztem a salgói várról szóló kiállítást. Minden évben legalább 80-100 alkalommal felmegyek a várba már legalább 20 éve.

Salgó vár romja a Karancs és a Medves között húzódó völgy fölé magasodik. A romantikus rom, a panoráma a hegyről a látogatót a természetesség, természetközeliség érzésével tölti el.
Rögtön az elején le kell szögeznem, hogy amikor a várral kapcsolatban gondolkodunk, akkor tulajdonképpen mi egy természeti környezet és középkori műemlék kapcsolatáról beszélünk.  
Amikor bármit tervezünk a várral kapcsolatban, akkor figyelembe kell venni, hogy a jelenlegi állapot már most is olyan egyedi hatást és hangulatot vált ki az emberekből, ami a mostani műszaki állapot mellett is kimagasló értékű (persze a minimális karbantartás azért hiányzik).


Változatosság

A salgói várból nézve a táj szembetűnően változatos. 
Ez a változatos táj az egyik legnagyobb értékünk, tájképi szerepe sem mellékes, de a változatos táji szerkezet változatos élővilágnak ad otthont. 
Kis kiterjedése miatt kiválóan alkalmas rekreációra, túrázásra. Bizonyos értelemben ingergazdagabb és attraktívabb a természetjárás itt mint a Mátrában, Börzsönyben…


Nekünk a Salgó…

  • Tájesztétikai érték

  • Geológiai érték

  • Természetvédelmi érték

  • Középkori műemlék

  • Identitást erősítő hely

  • Turisztikai lehetőség

  • Szabadidős helyszín

  • Szimbólum

És még sok más szempont is felmerülhet.

Mindezeket figyelembe kell venni, amikor feltesszük a kérdést, hogy mi legyen a várral?


Természet, természetvédelem

1964 május 24-én a salgói várhegyet természetvédelmi területté nyilvánították, ez volt az első természetvédelmi terület Salgótarján környékén.

A védett területet 1977-ben kibővítették. Napjainkban a Karancs-Medves Tájvédelmi Körzet része. Egy része kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület, a várhegy fokozottan védett.

Az európai természeti örökség része, ahol melegkedvelő élőhelyek változatos mozaikja maradt fenn. Hazánkban ritka hegyvidéki fajoknak adnak otthont a bükkösök. A bazaltsziklákon törmeléklejtő-erdők, sziklai cserjések alakultak ki, és igazi különlegesség az itt található sziklai sztyepperdő.

Mindezek az élőhelyek és a ritka, veszélyeztetett növény- és állatfajok a területet európai jelentőségűvé teszik.


Felújítás

A vár több felújítás, állagmegóvást ért meg. A mostani állapot Feld István vezette ásatásnak és rekonstrukcioónak köszönhető, majd 1998-99 ben a Karancs-Medves Alapítvány kezdeményezte a vár felújítását, szintén Feld Istvánnal együttműködve. 
El is készíttettük a felújítás terveit, azonban az ígért helyi támogatások elmaradtak, így meghiúsulni látszott az elképzelésünk. Szerencsére a Kincstári Vagyoni Igazgatóság lokálpatrióta vezetője, Dr. Vágvölgyi Zoltánné felkarolta a kezdeményezést és megvalósították a felújítás akkori első ütemét. Az alapítvány ehhez biztosította a terveket, pénzügyi támogatást is adott, igen, a kincstárnak :) Igaz, nem sokat, de fontos volt számunkra ez a gesztus is.
Az alapítványnál természetvédő szemlélettel álltunk már a kezdetektől a vár felújításához. Arra gondoltunk, hogy az elkövetkező években a vár bezárása lehetővé teszi a várhegy természeti értékeinek a megőrzését.


Felújítás és természetvédelem

Kevesen emlékeznek rá, de a ma látható várfalak nem övezték a várat a felújítás előtt, a turisták szabadon jártak-keltek a várhegyen, és bizony ösvényeket is tapostak már a meredek oldalon.
A kincstár folytatta a felújítás támogatását, és így alakult ki a ma is látható állapot, lezárásra került a várhegy, lecsökkentek a taposásból, zavarásból eredő károk.
Ez fontos szempont: irányítottá vált a látogatás. Ez legyen a jövőben is az egyik legfontosabb tétel.


Tájélmény a távolból

Tagadhatatlan, hogy tájesztétikai szempontból egy festői várrom távolról, a táj más pontjáról nézve nagy élmény.

Bár ez is szempont, de esetünkben nem ez a döntő.


Tájélmény a várból

A medvesi táj legfontosabb, legintenzívebb tájesztétikai élménye ugyanis a várhegyen, a várba érve éri a látogatót. Ide érkezik a legtöbb turista, aki a tájra kíváncsi.

Szerencsére a hegycsúcsra érve itt nem szűk ablakokon vagy magas falak takarásából láthatjuk a táj kis szeletét, hanem 10 méterenként más és más táji elemek mutatják meg magukat.

A négy égtáj felé szabadon szárnyal a tekintetünk, és a szerencsések vagyunk, mert a fölénk boruló csillagos eget is csodálhatjuk a falak fölött.

Ez az élmény az, ami a látogatók 99%-át megragadja.


Személyes vélemény

  • A felújítás elkerülhetetlen

    A karbantartás szükséges

    Üzemeltetési feladatokat, funkciókat jól meg kell tervezni

    Innovatív megoldásokkal kell elérni a pozitív, egyedi látogatói élményt

    Meg kell tartani a panorámát, de a középkori műemlék is hangsúlyos legyen

    A természeti értékek elsődlegesek (bazaltoszlopok is)

    A helyiek korlátlanul látogathassák

    A környező területekkel együtt kell kezelni


A várat övező terület

A salgói várhegyet, várat a környező erdővel, védett területtel egy területként kell kezelni. Tulajdonképpen az Eresztvényt, a Dornyay, a Boszorkánykőt és a salgói várhegyet magában foglaló terület szuámunkra egy egység.  Ez egy olyan terület, ahol kiválóan irányítható a turizmus, magas tájélményt kínál megfelelő szolgáltatásokkal, és kiválóan tervezhető itt a természetbarát turizmus. Jelentős természeti értékkekkel bír.

Az érintett felek (város, erdészet, nemzeti park, geopark, civil szervezetek stb.) bevonásával meg kell egyezni a védelmi, kezelési feladatokban.. Példa: szemét. Sok bába közt elvász a gyermek.

Az erdők természetközeli kezelése fontos, ennek üzemtervi szinten is meg kell jelennie,. Már az is előrelépés lenne, ha a területen érintett erdőterületek átmeneti gazdálkodási módból átkerülnének örökerdő üzemmódba. 

A terület turistautakkal jól feltárt, de sajnos ez nem elég. Ki kell alakítani úgynevezett hurokszerű utakat, amelyek biztonságosabb közlekedést tesznek lehetővé a vár körül.

Rendezni kell a parkoló helyzetét.

A Boszorkánykő lesz az egyik legsérülékenyebb terület. Itt irányítani, korlátozni kell majd a turisták mozgását.

Át kell gondolni az erdei turisztikai  infrastruktúra helyzetét, állapotát, mértékét.


Helyi használat

A turizmussal szemben nekem fontosabb, hogy a helyiek hozzáférhessenek a várhoz. 

Általában beleesünk abba a hibába, hogy a turizmust akarjuk erőltetni olyan helyzetekben is, amikor elsőként a helyben élők jólétére, környezetének javítására kellene gondolnunk. És ha ebből indulunk ki, akkor nem indulunk rossz úton, mert ha a helyben élők számára megteremtjük ezeket a feltételeket, akkor jó alapokat teremtünk a turisztikai fejlesztések számára is.

A vár jellemző használata a helyben élők  szemszögéből:

  • Túrázás, természetjárás, séta

  • Rekreáció, sportolás

  • Természetmegfigyelés

  • Közösségépítő események

  • Programok

  • Fotózás

  • Relaxáció

  • Oktatás, környezeti nevelés


Fenntarthatóság

Ökológiai - Természeti értékek, természetes folyamatok védelme

Társadalmi - A helyben élőknek legyen megfelelő hozzáférésük a szolgáltatásokhoz, természeti, műemléki környezethez, maradjon érzelmi kötődésük, be legyenek vonva a folyamatokba.

Gazdasági - karbantartásra, fejlesztésre, őrzésre, edukációra, kommunikációra forrást kell teremteni, illetve vállalni kell a forrás biztosítását.

Politikai - Konszenzus a várospolitikai szereplők között, hogy a fejlesztés hosszú távon működjön, illeszkedés a regionális, országos tervekhez, EU-s folyamatokhoz


  • A leginkább érdekelt fél kezelésében legyen - ez a város, szerintem

  • Folyamatos karbantartás és fejlesztés szükséges

  • Folyamatos ellenőrzés (természetvédelmi jelenlét)

  • Természetvédelmi célú kezelés

  • Erdők természetközeli kezelése, reziliencia

  • Emberi erőforrás biztosítása

  • Gazdasági háttér megteremtése

  • Természetbarát turizmus legyen, megfelelő célcsoportokkal

  • Helyben élők korlátlanul használhatják

  • El kell kerülni a belépődíjat és a nagyobb erőforrást igénylő üzemeltetést (kezdetben mindenképpen, lépésről-lépésre)

  • Állandó őrzés és jelenlét szükséges

  • Irányítottá kell tenni a szabadidős és turisztikai területhasználatot

  • Innovatív megoldásokat kell alkalmazni a vár bemutatásánál 

  • Be kell vonni a helyi közösséget az üzemeltetésbe és fenntartásba


Pénzügyi háttér, bevételek stb.

Parkolás legyen díjköteles - mindenhol

Környezetvédelmi bírságokból származó bevétel

Megemelt idegenforgalmi adó

Alapítvány mint megbízott kezelő

  • adományok, helyi cégek támogatása

  • támogatói jegy applikáción keresztül, vagy a várban is feltüntetve (támogatói sms vagy telefonszám)

  • 1%

  • ajándéktárgyak

  • pályázatok

  • önkéntes munka

  • területen érdekelt szervezetek összehangolt tevékenysége )(saját forrásaikból)

    fokozatosan csökkenő önkormányzati támogatás

Next
Next

A Salgó Menedékház tervezője