Sokan vagyunk. 

Ám ha valaki most nagyon hiányzik egy forrásavató rendezvényről, ha valaki biztos, hogy itt kellene, hogy legyen közöttünk, mert mindig ott volt velünk, minden olyan eseményen, ahol szebb, értékesebb lett a környezetünk, ahol összegyűltünk és szülőföldünk gyönyörű tájait dicsértük, féltettük, akkor az a személy Dr. Fancsik János.

Nemrég hírként olvastuk, hogy a salgói térségben (is) felújították a tanösvények tábláit, az erdei tornapályát, illetve egy másik program kapcsán majd a salgói várban is lesznek fejlesztések.
Ez a tábla felújítás nekem korábban vesszőparipám volt, és azt gondoltam, de jó lenne ebben közreműködni, akár önkéntes munkában is. Ugyanis elég sokat foglakoztam ismeretterjesztéssel, ismeretterjesztő programokkal, és a tapasztalataim alapján szívesen segítettem volna a lakóhelyem környékén a táblák átnézésében és felújításában

A "Közös kincsünk: Salgó vára" konferenciát 2025. október 20-án tartották Salgótarjánban a Geocsodák Házában, melynek célja a vár múltjának, jelenének és jövőjének megvitatása volt. A rendezvényen szó esett a régészeti kutatásokról, lehetséges rekonstrukciós irányokról, turizmusról és jövőbeli fejlesztési tervek finanszírozásáról. 

A konferencián egy előadást tartottam, amelynek vázlata itt olvasható.

A menedékház, amit manapság Dornyay-turistaházként ismerünk, és röviden csak Dornyay néven említjük, egy ikonikus épület (volt) Salgótarján környékén. Mostanság felújítva várja a látogatókat.

Az érdekelt, hogy ennek a helyi szinten fontos épületnek, amely szépen, szerényen belesimult a salgói erdőbe, ki is lehetett a tervezője. Nem végeztem komoly kutatásokat e témában, de talán nem túlzok, ha azt mondom, hogy érdekes személyiség volt Ágoston Sándor. 

A terület kialakításában jelentős szerepet játszó vulkáni tevékenységnek köszönhetően a tájvédelmi körzet földtani értékei jelentősek, ugyanakkor a változatos táj gazdag növény- és állatvilága, történelmi, kultúrtörténeti értékei is említésre méltóak. Ember és természet itt elválaszthatatlanok, egymást formálják és sorsuk egymástól függ.

algótarján egyetlen középkori műemléke és egyik legfontosabb turisztikai célpontja a salgói vár. A vár egy 625 méter magas bazaltkúpon áll. A hegy mellett egy másik, kisebb sziklacsúcs is található, amelyet az itt élők többnyire Boszorkány-kő néven ismernek.

Régi térképeken, turistatérképeken látható, hogy több ágból ered itt a Zagyva. Legtöbb esetben két ág, két forrás látható a térképeken. Napjainkban is több helyen láthatunk szivárgó erecskéket ezen a területen. Ne mondjuk azt, hogy a Zagyva jelenleg egy rozsdás vascsövön folyik ki a salgóbányai fürdő mellett, beszéljünk inkább Zagyva-forrásvidékről :).

Sokan csak a fogaskerekű kisvasutat ismerik, pedig egy nem kevésbé festői útvonalon, egy másik ipari vasútvonal is üzemelt a Medves peremén. Az eresztvényi, somoskői, macskalyuki bányákból szállították rajta a követ Somoskőújfaluba. A vasúti nyomvonal ma is könnyedén bejárható, ennek egyik része az Eresztvényt Somoskővel összekötő Petőfi-sétány. Somoskőújfalu és Eresztvény között pedig egy ipartörténeti emlék, egy alagút is fennmaradt e vasútvonal múltjából.

Nógrád megye hírességei lettek az elmúlt évben, hónapokban itt megtelepedő barnamedvék, rendszeresen jelentek meg cikkek róluk az országos sajtóban. Ez a vidék lett ugyanis az otthona a magyar faunában újra megjelenő, fokozottan védett emlősnek.

Normális helyzetben nem kellene, hogy megvédje, de az az állapot áll elő manapság, hogy mivel az emberek rövid távon képesek gondolkodni, ezért az erdőtől, természetes környezettől valamilyen kézzel fogható hasznot várnak.

Néztem egy 93 éves ember tanúvallomását.
David Attenborough egy nagyon személyes filmben hívja fel a figyelmet arra, hogy bizony, veszélyben a bolygónk.
Az emberiség olyan mértékben változtatta meg az igényei és a kedve szerint ezt a világot, amely miatt talán hamarosan egy új korszakba lépünk. Véget ér egy aranykor?

Nyilván Salgótarjánról nem túl jó kép alakult ki az elmúlt években Magyarországon (iparváros, piszkos tizenkettő stb.). Gondolom ez a felületes kép élt még a forgatókönyv írójának a fejében is. Jó, a városról ne beszéljünk, de hát a turizmusnak nem is ez a célpontja!