Szavazás után

Nem vagyok fideszes. Nem vagyok tiszás. Mégis könnyű volt a döntés, a Tiszára szavaztam. Pedig nem egyezik teljesen az értékrendünk, én ettől a jobbközép párttól kicsit balra állok és liberálisabb vagyok, de teljesen elegem lett a Fideszből. Soha nem is volt szimpatikus, azonban az a hazugságcunami, dezinformációs kampány, Putyin-barátság, esztelen riogatás, és feudalisztikus viselkedés, morális mélypont, a demokratikus állapotok szétverése, ami hozzájuk kötődik az elmúlt években, főleg az elmúlt hónapokban, az számomra visszatetsző és vállalhatatlan.

Állj! Ezzel kellett volna kezdenem:
Nem kell elkeseredni a fideszeseknek, hogy nem nyertek. Miért is?
Mert egy jobbközép párt nyert, vagyis ideológiailag közel áll hozzájuk.
Mert vannak még több mint kétmillióan, szóval hatékonyan lehet gyűlölködni valami vagy valaki ellen és kielégítő módon lehet rettegni valakitől vagy valamitől - ha éppen  ez jön be nekik.
A Fidesz ott van a parlamentben és semmi morális megtisztuláson nem fog átmenni, vagyis hamarosan folytatja szellemi mélyrepülését és rombolását.
És jó hír, hogy a demokratikus értékek visszaállítása, a fékek és az ellensúlyok rendszerének helyreállítása, és az ország működésének normális mederbe terelése nekik is jó, bár ezt még nem értik. De tényleg jó.
Jól van. Megpróbáltam.

Vissza a témához! Mi is volt a bajom? A hideg kirázott attól a megalázkodó, szégyenletes stílustól, ahogy a hazánk miniszterelnöke és külügyminisztere beszélt Putyinnal és Lavrovval. Érthetetlen, hogy tömegek álltak be egy olyan molinó mögé, amire az volt írva, hogy nem leszünk ukrán gyarmat. Hihetetlen, hogy emberek tömegei érvrendszereket építenek arra, hogy egy szociopata, infantilis, teljesen megbízhatatlan Trumpnak adni lehet a szavára, vagy egyáltalán tiszteletreméltó ez az ember.
Soroljam még? Korrupció, nepotizmus…végtelen hosszú a lista.

Elfogadhatatlan, hogy egy magyar miniszterelnök megtorlást emlegetett a vele egyet nem értő, kritikusan fellépő magyar állampolgárok ellen, hogy a gyűlöletkeltésben és a  megosztásban aktívan részt vett, hogy hazudozott folyamatosan a magyar népnek. Elfogadhatatlan, hogy titkosszolgálatot használnak fel újságírók lehallgatására, egy legitim párt megbuktatására. Az állampárt kialakulása rémísztő és döbbenetes. Gondosórákon buzdított szavazásra, bemondta a tévében szemrebbenés nélkül, hogy igazi, mert van rajta aláírás, milliárdokat költött kamu konzultációra… Hú, baszki! Végtelen a sor.

Minket fortélyos félelem és fortélyos gyűlölet igazgatott. Nem ilyen országot akartunk.

Elképesztő, hogy tömegek nem ismerik fel, hogy nem szövetségeseink ellen kell fordulnunk, nem látják,  hogy az orosz politika az Európai Unió és a demokratikus világrend megbontására törekszik, és ebben országunk vezetői szervilis módon közreműködnek. Hogy hisznek Putyinnak és Putyinban - dermesztő.
Magunk alatt vágtuk a fát önfeledten.
“Bármit megteszek, amit kér” (ezt már mostantól Fico gyakorolja a tükör előtt, hogy megfelelő alázattal tudja mondani).

De a majdnem két és fél millió ember valójában nem fideszes. Csak úgy tűnik.
Orbán azt mondta, nem hagyja cserben a szavazóikat? Kiket is? 

Akiket a papok küldtek a templomokból szavazni? Akiket pár ezer forintos élelmiszer csomagokkal vettek rá a szavazásra? Akik munkahelyükből eredő félelmükből szavaznak? Akiktől elzárták a hiteles tájékoztatást?

De hát cserben vannak hagyva már régen! Lenézettek, megalázottak, tájékozatlanságban tartottak.

A  2,5 millió fideszes valóságtagadás ugyan, de mégis valamilyen formában léteznek, mozgósíthatók. Valójában nem fideszesek többségben, de morális alapjaik, kognitív képességeik, szervilizmusuk, tájékozódási képességük megrekedt egy olyan szinten, ahol könnyen manipulálhatók. (Az elmúlt két választásban vajon milyen szerepet játszottak ők?) Ezeknek az embereknek egy jelentős részét Lázár, Rogán és a többiek amőbáknak nézik, papucsállatkáknak, semminek tekintik, és manipulálják. A  létminimum közelében, a tudástól, a polgári léttől és az anyagi biztonságtól távol tartják őket, miközben ők, a suttyómiliomosok életét élik, jachtoznak filléres kávét kortyolgatva, utazgatnak vígan, szaros pelenkát dobálva szerteszét, kastélyokat, uradalmakat építenek, visszataszítóan urizálva, valódi tekintély nélkül. Milliós táskákat órákat, cipőket viselnek, de ez csak szánalmas felkapaszkodás, parvenü tempó.

Amit a Fidesz művelt az elmúlt hónapokban, - a választás napján is gépfegyveres felkeléssel riogattak -, ahogy teljesen félretájékoztatták, becsapták a saját szavazóikat is, az számomra azt jelenti, hogy egy normális országban 1%-ért kellene küzdeniük. 

Az Orbán-rendszer nem szűnt meg, csak pihen. Az Orbán-rendszer ellenzékben is működni fog, rombolása nyilvánvaló lesz. Ettől félek, ne így legyen! És nekem ez a választás valójában egy csalódás is egyben.

Orbánnak le kellett volna mondania. Ez még így is hatalmas vereség volt, és bátran abba kellene hagynia végleg. Mondta, hogy lemond, ha nagyon kikap. Kikapott. Nagyon.

Orbán azt is mondta, hogy nem érti a fiatalokat. Gondolom, nem a tényleg teljesen érthetetlen logikával gondolkodó, egy wannabe diktátor mellé álló fiatalokra gondolt.

Az összes manipuláció, a fideszre szabott választási rendszer ellenére most a fidesz történelmi vereséget szenvedett. Ezt a magyar fiataloknak köszönhetjük. Számukra ez egy rendszerváltás volt. Mi, akik szeretjük azt hinni, hogy rendszerváltók vagyunk, valójában  csak amolyan Gorenje-generáció vagyunk. Lövésünk sem volt a valódi demokráciáról (tisztelet a kevés kivételnek), csak a nyugaton elérhető javakat, tárgyakat, sorbanállás nélkül megszerezhető banánt láttuk vágyakozva. Pluralizmust nem lehet kapni a boltban, nem lehet hazavinni, távkapcsolóval basztatni, garázsban tartani. Esélyegyenlőséget sem. A társadalmi, környezeti érzékenység nincs kirakva a frissföl mellé a polcra, nem lehet megvenni olcsón, hazavinni, megenni.
Minek a’ akkor?

A most szavazó generáció, aki népünnepélyt varázsolt a budapesti utcákra már nem ez a generáció. És bár őket nem a kormány tanította a demokrációra, mint Dániában, de megtanulták egymástól (a fránya Európai Unió). Tudnak nyelveket, vannak külföldi barátaik, nyitott szemmel járnak, tanulnak, erős az igazságérzetük és a szabadságvágyuk. Ez az ő választásuk volt. Nem megfejteni kell ezt, hanem elfogadni. Ők a demokratikus Magyarország jövője, vagy még csak reménye.

Magyar Péter emberfeletti munkát végzett, de ez a szavazás egyértelműen a Fidesz ellen szólt. Elszakadt a cérna, átszakadt a gát, betelt a pohár, tele lett a hócipő…elviselhetetlen, vállalhatatlan lett a Fidesz sok ember szemében.

És nagyon fontos, hogy ez a sok ember nem krumpliért, vagy a plébános ösztönzésére, vagy a polgármester szavára ment el szavazni. Nem tájékozatlanul mentek, nem úgy, hogy felülről a negyediket kell majd ikszelni. Nem azért, mert fiktív támadóktól és ellenségektől rettegtek. Saját döntésük alapján, tudatosan. Na, ez a nemzeti konzultáció.

Egyértelmű, hogy ez a sok ember igazságtételt is szeretne, legyenek következmények. Annyi mindent elloptak, annyi mindent hazudtak, annyi embert megnyomorítottak, hogy egyértelműen kifakadt a tömegből, és jól hallható volt a választók akarata, ne finomkodjunk: “Börtön, börtön”, skandálták.
Támogatom!

Simán lehet, hogy a Tisza nem lesz jó, nem marad talpon, lehet fanyalogni (mint én is :) ), de lehetősége van, hogy gyorsan és hatékonyan normális mederebe terelje az életet, hogy visszaállítsa a demokratikus viszonyokat, hogy újra európainak érezhessük magunkat, hogy rendbe tegye a választási törvényt, hogy normális közmédiát üzemeltessen, hogy… újra egy végtelen lista.

És ha belebukik is a kormányzásba, ha négy év múlva más váltja majd, de onnantól legyen demokrácia, rend és törvényes működés! És legyen majd liberális párt, baloldali párt újra. Lehetnek törpék is, csak legyenek!

Nekünk pedig árgus tekintettel kell figyelnünk a mindenkori kormányt, semmiképp nem párás, rajongói szemekkel!